Megindulhat az uniós támogatásoknál a pályázati dömping, így soha nem volt még ilyen aktuális, hogy képbe kerüljenek az üzleti döntéshozók az EU-források elérhetőségével és pályázhatóságával kapcsolatban. A Portfolio egy egésznapos szakmai konferenciát rendez március 6-án, aminek célja, hogy segítsünk kiigazodni a legfontosabb kérdésekben, bemutatjuk, milyen kiírásokra számíthatunk. A legfontosabb döntéshozók, a pályázati piac kiemelkedő szakértői, a valamint a magyar üzleti élet vezető személyiségei nyújtanak segítséget a szabályozási környezet megértésében és a legkedvezőbb lehetőségek felkutatásában. Még nem késő regisztrálni, ide kattintva.
A kormánynak továbbra is az a célja, hogy a munkaerőpiaci aktivást és a foglalkoztatottak arányát növelje, ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) terhére összesen több, mint 460 milliárd forintnyi forrást fog felhasználni 2030-ig, és ezen pályázatok nagy részét már idén meghirdetheti – jelezte szerda reggeli közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – jelentette be ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca megjegyzi, hogy „az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat”.
Megkezdődött ma négy új vidékfejlesztési kiírás társadalmi egyeztetése, amelyek Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervén alapulnak – jelentette be az Agrárminisztérium.
Több, mint háromszor akkora fejlesztési keretet szabadított fel a minap az Európai Bizottság a magyar kormány számára, mint amennyi pályázati kifizetést itthon már megvalósított a 2021-2027-es ciklusban, így tehát legalább két évre előre van szabad, lehívható brüsszeli keret a hazai fejlesztések utófinanszírozásához – derült ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez afelé mutat, hogy a kormány jövőre fel fogja pörgetni a pályázatok meghirdetését, elbírálását és kifizetését, hogy az uniós pályázatok szokásos előfinanszírozási stratégiájával is lendületet adjon a gazdaságnak. Úgy tudjuk azonban, hogy még mindig maradt egy egy jelentős bizonytalansági tényező a történetben, ami óvatosságra inti a kormányt, és így összességében egyelőre visszafogott pályáztatási tempóra van kilátás.
A közvetlen források aránya jelentősen növekedett az uniós támogatási rendszerben, amely ráadásul új pályázati gondolkodást, új szemléletmódot követel meg a gazdasági szereplőktől. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében arról beszélt, milyen segítséget tudnak nyújtani a pályázóknak a forrásokért folytatott versengésben.
Az állami IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. kiemelt figyelmet fordít a KKV Stratégia megvalósítására, különös tekintettel a vállalkozások versenyképességének növelésére, a digitális és fenntartható működésre, valamint a vállalkozói kultúra erősítésére. Szabados Richárd részletesen beszélt a Portfolio-nak a Vállalkozói Információs portál (VALI) szerepéről, amely egy egységes platform a cégeknek, segítve azokat a pályázati lehetőségek, támogatások és szakértői szolgáltatások terén. Az IFKA ügyvezetője ismertette a 8 milliárd forintos vállalkozásfejlesztési program eredményeit és részleteit, valamint beszélt arról is, hogy milyen további tervek és kezdeményezések várhatók a közeljövőben a magyar vállalkozások támogatásában.
Összesen 25 fajta új uniós pályázat jelent meg az elmúlt napokban a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében 225 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek között a kis- és középvállalkozások is találnak nekik szóló digitalizációs pályázati lehetőséget – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságának közleményéből.
A magyar kormányzat és Brüsszel közötti jogállamisága vita miatt számos uniós forrás egyelőre nem elérhető, de ez jellemzően csak a kohéziós alapokat érinti, a Brüsszelben pályázható közvetlen források továbbra is pályázhatók, sőt, a kiesett források egy része akár innen lehetne pótolható. Ehhez azonban a cégeknek a korábbitól teljesen eltérő pályázati gyakorlatot kell elsajátítaniuk, aminek támogatásában a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) kulcsszerepet vállal. Az intézmény ügyvezető igazgatóját, Petri Bernadettet kérdezte a Portfolio, mire van szükség ahhoz, hogy a magyar vállalkozások a nyugat-európai cégekkel is versenybe tudjanak szállni a támogatásokért.
Nyárig jöhetnek a foglalkoztatási-, ősszel az energiahatékonysági, télen pedig a technológiafejlesztési EU-pályázatok – vázolta fel a brüsszeli tárgyalások eredményétől is függő potenciális meghirdetési menetrendet az Indexnek az uniós forrásokért felelős Területfejlesztési Miniszteri Kabinet.
Egy hónap alatt több, mint kétszeresére ugrott a lakossági napelemes pályázatban a kifizetések darabszáma és a kifizetett összeg, így az év elején a kormány által nyilvánosan elismert „szánalmas és borzalmas a teljesítmény” után tényleg komoly felpörgés látszik. Az Energiaügyi Minisztérium által egy hónapja a Portfolio-nak jelzett radikális pályázati átalakításnak ebben lehet szerepe, de az akkor szintén ígért új pályázati kör meghirdetésének egyelőre nem látjuk a nyomait.
A lakossági napelemes pályázatban „szükséges új pályázati kört nyitni”, de előtte még módosítja a kormány a pályázat keretösszegét, és felülvizsgálja a fajlagos költségeket is, közben pedig radikálisan egyszerűsíti a pályázati elszámolást, és éppen ezért nem működik ez a benyújtási felület – tudta meg a Portfolio az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztályától. Mindez azt jelenti, hogy aki lemaradt a pályázat első köréről, vagy valamiért nem nyert, a megváltozott rezsicsökkentési szabályok mellett újra lehetőséget kap a villanyszámlája csökkentésére, illetve az ingatlana átfogó energiahatékonysági korszerűsítésére. A pályázat második körének időzítése egyelőre nem ismert, de a minisztériumi válasz arra utal, hogy ez valamikor tavasszal lehet reális, addigra ugyanis már a 2022-es szja-bevallási adatok is meg lesznek, így meg lehet húzni az új jövedelmi határt is, ami alatt egyáltalán pályázni lehet.
Egy éve jött létre a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft., ami az úgynevezett közvetlen uniós források minél hatékonyabb lehívását segíti. Ezeket a pályázati lehetőségek még kevés cég, egyetem, vagy önkormányzat ismeri és használja, ugyanakkor szerepük egyre fontosabb lesz a következő években. A cél, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklus végén 7 milliárd eurónyi közvetlen forráshoz jusson Magyarország – mondta el a Portfolio-nak Bernáth Tamás, a cég ügyvezetője.
Kevesebb, mint 4 óra alatt túligényelték a mikro-, kis- és középvállalkozások azt az uniós kamatmentes pályázati hitelkeretet, amit ma reggel nyitott meg a kormány 100 milliárd forintos lehetőségként – derült ki a csütörtöki hivatalos pályázati közleményből. Ezzel együtt még jövő kedden délelőttig továbbra is van lehetőség beadni a pályázati kérelmeket.
A forint gyengülése nyomán a 2014-2020-as Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) mintegy 200 milliárd forintnyi pénzügyi mozgástér jött létre, amelynek felét azzal a különleges megoldással tervezzük kitölteni, hogy a 2021-2027-es időszakban a GINOP Pluszban nyertes projektekből mintegy 100 milliárd forintnyit átforgatunk a GINOP terhére – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban egy friss kormánydöntés konkrét hátterét Greinstetter Balázs. A Miniszterelnökség gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, a GINOP-ért és a GINOP Pluszért felelős Irányító Hatóság vezetője, hangsúlyozta, hogy ez az átforgatás csupán egy technikai lépés, amely semmilyen hátrányt nem jelent azon cégeknek, akiket a GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukcióban érinteni fog, sőt azzal az előnnyel is jár számukra, hogy később majd újabb GINOP Plusz pályázatra adhatnak be támogatási igényt. A területfejlesztési miniszter irányítása alatt dolgozó helyettes államtitkár azt is felvázolta, hogy konkrétan milyen folyamaton mennek át az érintett cégek, és azt is jelezte, hogy az említett 200 milliárd forintos mozgástér másik felét a nyáron már meghirdetett kkv forgóeszköz hitelkeret újra nyitásával töltik majd ki. Greinstetter kérdésünkre azt is elmondta, hogy mi várható a GINOP Plusz brüsszeli elfogadása és az új pályázatok meghirdetése terén.
Elindult az anonim összeférhetetlenségi bejelentő felület az uniós forrásfelhasználás átláthatóságának további erősítésére – derült ki a területfejlesztési miniszter közleményéből és a hivatalos pályázati oldalon felbukkant közleményből.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Lapértesülések szerint Erdogan Mark Rutte mögé állhat be.
A környező hat országgal összehasonlítva a középmezőnyben van Magyarország.
A gyorsvasút a reptérre vezet a tervek szerint.
Új kihívások a szektorban.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
